Ugrás a fő tartalomra

Portalan utakon 1. kötet: Hunor és Dávid (14)

Hunor gyógynövénykertészként dolgozik saját vállalkozásában. Már húsz éves barátság fűzi a 62 éves Micihez, aki bizonyos szempontból kettős életet él. A férfi balesete után azonban kiderül, hogy kettőjük sorsa már sok-sok évvel korábban összefonódott. Míg a nő beavatja titkaiba, felkészíti arra, hogy átvegye tőle a stafétát. Mire azonban Hunor észbe kap, Mici eltűnik az életéből, bár nem hagyja magára. Az erő amit a nőtől kap, nem csak erősebbé teszi, de megbonyolítja az addig nyugodt mindennapjait. Miközben ismét rátalál a szerelem -ami alaposan felkavarja nem csak őt, de a  kitűzött célja felé vezető út "porát" is-, szembe kell néznie halandóságával.
Mi az ember? Csak egy test, vagy annál több? Talán egy szimbiózisban élő két külön létforma? Sok kérdés, amire a férfi is választ keres, közben pedig súlyos döntéseket hoz.


(2024)


A regény egy elmélkedés életről, halálról, de legfőképp a halál utáni életről, az újrakezdésről, a miértekről és hogyan-okról. Arról, mire érett az ember és mire nem, hogyan használhatunk jól vagy rosszul dolgokat, arról, hogy a hibáink mások életébe kerülhetnek, és arról, hogy a szabályok sem véletlenül vannak. Mindez némi romantikába csomagolva.













Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Négy év, húsz regény

Jelen poszt csak egy aprócska kitekintő az írásaim közt. Néha megengedek majd magamnak hasonlókat, bár ahogy azt korábban terveztem, csak nagyon ritkán jelenik meg más itt, az írásaimon kívül. Eltelt 4 év, mióta elkezdtem a Biztosítókötelek első részét megírni, és akkor még nem csak arra nem gondoltam, hogy lesz folytatása (ráadásul még 5), de arra sem, hogy ennyi idő alatt képes leszek megírni 20 regényt. Megannyi történet egymásba szőve, és őszintén csodálkozom, amiért ezeket előzetes tervezés nélkül írtam le, ahogy jöttek. 20 regény. Kimondani is elképesztő. Elképesztő öröm és büszkeség, mert bebizonyítottam magamnak, képes vagyok hosszabb történeteket szőni, és kitartani a végéig, leírni mindent ami van benne, bennem, és nem félbehagyni. Csak annyit mondhatok, megérte. Nem csak álmodoztam, hanem megvalósítottam, és teljesen mindegy, mások számára ez siker-e vagy sem, mert számomra az. A jelenlegi, vagyis a 20. regényem elkészült, de még javítom, hamarosan felkerül ide az oldalra. E...

Pakkok (20)

Brúnó kétgyermekes családapa vezető beosztásban, akinek épp az év végi ünnepek előtt kezdenek szétesni nem csak az ünnepekre vonatkozó tervei, de az élete is, ahogy az ugyanannál a cégnél dolgozó Eriknek. Míg próbálják egymást támogatni, meg kell küzdeniük az exekkel, a barátokkal és családdal, a múlt árnyékaival, valamint saját vágyaikkal, meghiúsult terveikkel. Pakkok (320 oldal) (2025)

Egy helyben toporgás

Bár elkezdtem a korábbi posztomban említett könyvet, mégsem  haladok vele, konkrétan hetek óta egyetlen sort sem írtam. Ugyan azt írtam akkor, hogy jó lenne lelassulni, nem épp erre gondoltam. :D  Az agyam most felülíró módban működik. Amint jönnek új ötletek, törlődnek a korábbiak, és jelenleg nem használ ami korábban, amikor nap közben vagy éjszaka is jegyzeteltem. Amúgy nagyon  szépen felírtam (felrajzoltam) az új regény vázlatát, aztán elkezdtem nyilakat rajzolni, majd rájuk írni az összefüggéseket. Néha kicsit belekeveredek a sok-sok nyílba és az azokon lévő jegyzetekbe. Az első könyv, amihez részletes jegyzetet készítek. Talán épp ezért nem haladok, folytatnom kellene a korábban bevált módszert. Közben látom, ahogy pár hónap után néhányan rá-ránéznek a blogra. Még sosem telt el ennyi idő két regény megírása közt, de ez magában nem is zavar, hanem az előrehaladás hiánya az írásban. Néhány napja pedig "bizsereg" az agyam, és folyton azt nyomatja, hogy folytassam a Biz...